Tanulás

 

A súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek fejlesztő nevelése-oktatása során a tanulás és tanítás hagyományos felfogása nem alkalmazható. A tanuló és a gyógypedagógus közös tanulási folyamaton megy keresztül, amelynek során egymás jelzéseit, kettejük személyes viszonyát, egymás megértésének lehetőségeit tanulják, és a másikat önmaguk jelzéseinek megértésére, kifejezéseik helyes értelmezésére tanítják. Erre alapozva - ezzel párhuzamosan - válik lehetségessé a tanulás és tanítás olyan megközelítése is, amelynek célja az egyes képességek, funkciók fejlődésének elősegítése és adott tevékenységek megtanítása.

​

A súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek pedagógiájának alapvető tételei:

• a tanulás és tanítás kezdeti lépéseinek a tanulók legalapvetőbb szintű értelmezése, 

• tanuló és a gyógypedagógus közti partneri kapcsolat fokozatos kialakítása,

• következetes együttműködés,

• kommunikációs lehetőségeik kipuhatolása, feltárása és kiaknázása olyan fizikai és szociális környezet kialakításával, mely engedi, támogatja és ösztönzi a tanulókat a kommunikációra,

• mindennapi cselekvésekre alapozottság,

• az alapszükségleteik kielégítése is a tanulás része és színtere.

​

Énkép, önismeret kialakulása és a környezet fokozatos megismerése

​

Kiemelt feladat az, hogy a súlyosan és halmozottan sérült tanulóink pozitív tapasztalatokat szerezzenek saját testükről, a szűkebb környezetről s a kettő közötti viszonyról.

​

Testi és lelki egészség

​

A fejlesztő nevelés-oktatás egyik központi, pedagógiai jelentőséggel bíró feladata az alapszükségletek kielégítése, a jó testi és lelki egészség megteremtése. Mindez magába foglalja az elemi szükségletek megélését, az egészséges életmód feladatainak (egészséges táplálkozás, személyi higiéné, mozgásigény kielégítése, testi képességek fejlesztése, baleset megelőzés, bántalmazás, erőszak megelőzése) programba építését.

​

Információs és kommunikációs kultúra

​

Alapelv: a kommunikáció jog, nem kiváltság. A tanulóknak a mindennapi kommunikációban, a szabadidő eltöltés és művelődés terén, későbbi életük során egyaránt szükségük lehet kommunikációs eszközre. A hiányzó kommunikációs készségek kompenzálása során a különösen nagy jelentősége van az alternatív és augmentatív kommunikációnak.

​

Céljaink:

​

• kommunikációs igény felkeltése, beszédkésztetés erősítése, utánzóképesség fejlesztése

• beszédszervek ügyesítése, passzív tornáztatás, ajak, - nyelv és légző gyakorlatok

• hallási figyelem, hallási diszkriminációs képesség fejlesztése

• egyszerű verbális és nonverbális közlések alakítása

• beszédmegértése, verbális irányíthatóság kialakítása, saját névre való reagálás

• igen-nem jelzés kialakítása

• passzív és aktív szókincs bővítése

• a tanulók aktivizálása egyszerű beszéddel, mondókázással, énekkel, hangot adó eszközzel, zenehallgatással

• a hiányzó beszéd kiegészítése testjelekkel, gesztusokkal, AAK eszközökkel - egyénre szabott kiválasztással (tárgyak, képek, mobileszközök)

​

A bekerülés feltételei:

​​

• Területileg illetékes járási Pedagógiai Szakszolgálat Szakértői véleményével

• A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Megyei Szakértői Bizottság szakvéleményével

• Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményével 

(Mozgás, Beszéd, Hallás, Látás)

​

​