Korai fejlesztés

Állapotfelmérés

Eljárásrendünk:

A szülők jelentkezését telefonon vagy személyesen vagy e-mailben várjuk. Jelentkezéskor egy rövid adatfelvétel során tájékozódunk a család problémájáról. Ennek alapján kijelöljük a szakembert, aki a gyermek állapotfelmérését végzi.
Erről a szülőt telefonon és emailen értesítjük, csakúgy, mint a vizsgálat időpontjáról. A szülők a megbeszélt időpontra érkeznek, várakozási idő nincsen.
A felmérés során történik meg a gyermek orvosi és egyéb vizsgálati eredmények áttekintése, megbeszélése, a személyes panasz-, és anamnézis felvétel, végül pedig a gyermek állapotfelmérése spontán és irányított játékhelyzetben.
Ezt követően a szakemberek a felmérés eredményei alapján megfogalmazzák a véleményüket, valamint további javaslataikat (esetleges további vizsgálatok, fejlesztési, terápiás lehetőségek), azokról személyesen tájékoztatják a szülőket illetve írásos vélemény formájában juttatják el részükre az eredményeket.
Lehetőség van intézményünkben a későbbiekben az állapotfelmérés megismétlésére, melynek célja a gyermek fejlődésének nyomon követése, a fejlesztési, illetve a terápiás célok szükség szerinti újragondolása.

Kapcsolattartó:

Légrádiné Kompolti Éva, +36-70-551-5866

A korai fejlesztés célcsoportja

A korai fejlesztés és intervenció célcsoportjába 0-6 éves korú, eltérő fejlődésű, fogyatékkal élő, illetve fejlődés szempontjából veszélyeztetett csecsemők, kisgyermekek és családjaik tartoznak.

A korai fejlesztés időkerete:

A korai fejlesztés és gondozás keretében a gyermek állapotának, szükségleteinek, valamint a család terhelhetőségének függvényében a fejlesztési feladatok végrehajtásának időkerete:

0-3 éves kor között: legalább heti egy, legfeljebb heti négy óra,

3-5 éves kor között legalább heti kettő, legfeljebb heti öt óra,

5-6 éves kor között legalább heti öt óra.

Megvalósulhat egyéni foglalkozás vagy legfeljebb hat gyermekből álló csoportos

foglalkozás keretében. A heti időkeretet a szakértői bizottság állapítja meg, és a fejlesztő szakember(ek) javaslata által, a bizottság beleegyezésével módosítható, ha szükséges.

A korai fejlesztésre és gondozásba bekerülés feltételei

A korai fejlesztés és gondozás megkezdésére a Szakértői Bizottság tesz javaslatot. A Szakértői Bizottság a 3 évnél fiatalabb gyermek szakértői véleményét a gyermek külön vizsgálata nélkül, jogszabályban meghatározott szakorvos által felállított diagnosztikai vélemény és terápiás javaslat alapján is elkészítheti. Ez kifejezetten fontos, hiszen ebben a korosztályban „minden perc számít”, a volt koraszülöttek, valamint veszélyeztetett csecsemők, kisdedek megfelelő fejlesztése esetében nem lehet helye időveszteségnek.

Ez a 3. életév betöltése után ez kiegészül azzal, hogy egy gyermek akkor jogosult

korai fejlesztésre, ha a szakértői bizottság döntése alapján nem kapcsolódhat be az óvodai nevelésbe. Bölcsődébe lehet járni a korai fejlesztés mellett.

A korai fejlesztés menete

Munkánkat állapotfelméréssel kezdjük.

Korai fejlesztésre intézményünkbe orvosi diagnózis, kivizsgálás, szakorvosi vizsgálatok, szakértői vélemény birtokában kerülnek a gyermekek.

Állapotfelmérésünk részei:

- anamnézis felvétele

- Gyógytornász, illetve konduktor által végzett részletes mozgásvizsgálat,

- Gyógypedagógiai vizsgálat

- Pszichológiai, logopédiai vizsgálat, amennyiben az előzmények és a vizsgálatok alapján felmerül a szükségességük.

A szakembereink vizsgálati eredményeiket közösen összegzik, kialakítanak egy fejlődési diagnózist, részletes, írásos véleményt készítenek a gyermek állapotáról, javaslatot tesznek a fejlesztési módszerekre.

Igen fontosnak tartjuk a szülőkkel való nyílt, világos kommunikációt, ezért a javaslatot

szóban, nyugodt körülmények között ismertetjük lehetőleg mindkét szülővel. A korai

fejlesztés igazi csapatmunka, ahol a szülőkre gyakran nagyon sok munka hárul, fel kell őket készíteni az otthoni teendőkre.

A szülőkkel ismertetjük a felmérésünk eredményeit, közösen rövid és hosszú távú célokat fogalmazunk meg. A szülőket egyenrangú partnerekként kezeljük a gyermekük további sorsát érintő kérdésekben, szem előtt tartjuk azt, hogy a lehető legtöbb információt biztosítsuk számukra.

Fejlesztő módszerek

1. Gyógytorna

A gyermek gyógytorna olyan mozgásfejlesztés, mely az egyén igényeire szabva, a képességeire adaptálva játékos és élvezhető formában fejleszti a gyermekek állapotát. Egy-egy betegség, probléma már születést követően jelentkezik az egyén életében. Minél hamarabb észrevesszük a problémát annál hatékonyabban tudjuk kezelni, és annál jobb eredményeket érhetünk el. A gyermek gyógytornász egy olyan személy aki a gyermekek életkorának, adottságainak, értelmi képességeinek megfelelően úgy fejleszti őket, hogy játékos feladatok közé rejtve, vidám hangulatban végezhessék a tornagyakorlatokat. A gyógytornász tudja, hogy úgy kell átmozgatni a gyerekeket, hogy nyugodt légkörben biztonságban érezhessék magukat.

Miért fontos az állapotfelmérés?

Kicsi korban különösen fontosak a természetes mozgások (forgás, kúszás, mászás, járás) megfelelő sorendben és szabályos módon való elsajátítása. Az állapotfelmérés során a gyógytornász felméri az egyén mozgásos állapotát és ennek megfelelően állítja össze a helyes fejlesztési tervet.

Kinél alkalmazhatunk gyermek gyógytornát?

Egészséges gyermekeknél
Olyan csecsemőknél, akiknél elmaradás tapasztalható a nagymozgásban
Szülés során megsérült gyermekeknél
Szindrómában szenvedő gyermeknél
Ortopédiai, neurológiai, reumatológiai betegségben szenvedő gyermekeknél

Milyen tünetekkel érdemes felkeresni a gyógytornászt?

Aszimmetrikus fej- és nyaktartás, végtagok használat, aszimmetrikus mozgás
Puha és erőtlen vagy feszes, merev izomzat
Nem szeret hason feküdni, nem emeli a fejét
Gyakori a fej hátrafeszítés és törzs homorítás
Lassú mozgásfejlődés
Egyensúly, koordináció probléma
Hanyag testtartás
Lúdtalp

2. Konduktív nevelés (Pető módszer)

A pedagógiai és mozgásterápia összegzése, a mentális képességek kiaknázásával, aktív tanulással éri el a megfelelő funkciót, a megfelelő mozgásfejlődést-

Feladat a központi idegrendszer éretlensége, károsodása következtében kialakult tünetek csökkentése, képességek fejlesztése, mind mozgásos, kognitív, kommunikációs, önellátási területeken 0-100 éves korig. Célja mindig a komplex személyiségfejlesztés, az önálló életvezetésre való felkészítés, melyet a tanulási képességek kiaknázásával, a megfelelő motiváció alkalmazásával valósul meg.

Történhet egyéni és csoportos formában

3. Gyógypedagógiai fejlesztés

A gyógypedagógus feladata intézményünkben a megkésett fejlődésütemű és eltérő fejlődésmenetű gyermekek érintett képességeinek a kibontakoztatása. Ezt követően elősegítjük, hogy ezen képességeket minden élethelyzetben rutinszerűen használják. A gyógypedagógiai fejlesztést minden esetben komplex állapotfelmérés és megfigyelés előzi meg, mely során feltérképezzük a gyermek sajátosságait, nehézségeit, problémáit és erősségeit, ezekre építve egyéni fejlesztési tervet dolgozunk ki. A fejlesztés a szülővel szorosan együttműködve, a szülő bevonásával történik. A gyógypedagógus olyan játékos helyzeteket kreál, melyeken keresztül célzottan az érintett területek fejlődését segíti elő. A fejlesztés heti rendszerességgel történik, egyéni vagy csoportos formában a gyermek szükségleteihez igazodva.

A gyógypedagógiai fejlesztés legfontosabb területei:

kognitív képességek fejlesztése
finommotorika fejlesztése
szociális-érzelmi terület fejlesztése
kommunikáció fejlesztése
önkiszolgáló tevékenységek fejlesztése
történhet egyéni és csoportos formában

4. Autizmus specifikus gyógypedagógia

5. Logopédia

A logopédus munkája a korai gondozásban nagyon szerteágazó, mivel a gyermekek beszédproduktuma is nagyon különböző. Ennek számos oka lehet, pl. az idegrendszer sérülése/éretlensége, mozgásfejlődési problémák, a beszédkésztetés hiánya...stb. Így a logopédiai terápia gyakran a beszédhez szükséges funkciók fejlesztése.

A korai fejlesztésben a logopédiai terápia során a beszéd- és nyelvi fejlesztés mellett, a mozgás és az általános fejlesztésnek (gondolkodás, emlékezet, figyelem…) is fontos szerepe van. Mindehhez nemcsak a korai gondozásban dolgozó különböző szakemberek együttműködésére, hanem a szülő aktív részvételére is nagy szükség van.

Térítés ellenében igénybe vehető ellátást is biztosítunk a Csigaházban, mivel nemcsak a korai gondozásban résztvevő gyerekek szorulnak logopédiai segítségre. A beszédfejlődés nehezítettsége több kisgyermeknél már a beszéd beindulását is akadályozza, esetükben lehetőség van (ha szükséges többféle végzettségű szakember bevonásával) a terápiás munka megkezdésére már egészen korai életkorban is. Ezen túl beszédhibák javítását: a hadaró, dadogó, diszlexiás, orrhangzós, diszfóniás és a hangzó hibákkal küzdő (pösze) óvodás és általános iskolás gyerekek ellátását is vállalják szakembereink.

6. Vojta terápia

A Vojta-terápia egy speciális neurorehabilitációs módszer, amelyet elsősorban csecsemők, gyermekek, valamint bizonyos esetekben felnőttek mozgásfejlődési és idegrendszeri problémáinak kezelésére alkalmaznak. A módszert Václav Vojta dolgozta ki az 1950-es években.

A terápia alapja, hogy az emberi mozgásminták – például a kúszás, fordulás, járás – veleszületetten jelen vannak az idegrendszerben. Bizonyos pontok ingerlésével ezek a természetes mozgásminták aktiválhatók, így segíthető az idegrendszer és az izmok megfelelő együttműködésének kialakulása.

A kezelések során a terapeuta meghatározott testhelyzetekben enyhe nyomást gyakorol a test különböző pontjaira. Ennek hatására reflexszerű mozgások indulnak be, amelyek támogatják a helyes tartást és mozgáskoordinációt. A terápia kívülről nézve egyszerűnek tűnhet, azonban pontos szakmai tudást és rendszeres gyakorlást igényel.

A Vojta-terápiát gyakran alkalmazzák:

megkésett mozgásfejlődés esetén,
izomtónus-zavaroknál,
koraszülött gyermekeknél,
agyi eredetű mozgászavaroknál,
ferdetartás vagy aszimmetria kezelésére,
bizonyos ortopédiai és neurológiai problémáknál.

A kezelés hatékonyságának fontos feltétele a rendszeresség. A terapeuták általában megtanítják a szülőknek az otthon végezhető gyakorlatokat is, mivel a napi többszöri ismétlés jelentősen hozzájárul a fejlődéshez.

Sok szülő számára nehéz lehet, hogy a gyermek a kezelés közben sír. Ez azonban nem feltétlenül a fájdalom jele: gyakran a szokatlan testhelyzet, az erőkifejtés vagy a korlátozott mozgás okozza a kellemetlenséget. A terápia megfelelő kivitelezés mellett nem károsítja a gyermeket.

A Vojta-terápia célja nem csupán egy-egy mozdulat megtanítása, hanem az egész test harmonikus működésének támogatása. Minél korábban kezdődik a kezelés, annál jobb eredmények érhetők el, mivel a fejlődő idegrendszer különösen jól reagál a megfelelő ingerekre.

7. Dévény-féle speciális manuális kezelés

A Dévény-módszer speciális fogások rendszere, manuális kezelés, amely az izomzatra és az idegrendszeri szabályozásra egyaránt hatással van. Az izom-, ín- és fasciarendszer (kötőszöveti rendszer) stimulálásával segíti a normál mozgás kialakítását. A módszer egyik sajátossága, hogy minden izmot speciális helyzetbe hozva, vagy mozgás közben speciális manuális technikával kezel, lazít, stimulál. Azoknak az izmoknak, amelyek nagyon feszesek (spasticus) vagy túl lazák (hypoton), nem képesek a normál működésre, lehetőséget teremt a megfelelően működésre, az optimális izomtónus kialakítására. A módszer elsősorban a kisgyermekek és csecsemők kezelése révén vált ismertté, de a mozgásrehebilitáció minden területén nagy sikerrel alkalmazható. Szakorvos és/vagy gyógytornász javaslatára heti rendszerességgel 60 perces kezelést alkalmazunk, de speciális esetekben ettől eltérhet a kezelés ideje, rendszeressége.

Fő alkalmazási területek:

- szopási probléma

- tartási rendellenességek (ferde fejtartás, lábtartási eltérés)

- ortopédiai eltérések (csípőprobléma, dongaláb)

- nehezen induló mozgásfejlődés (fordulás, kúszás, mászás, felállás)

- mozgáseltérést okozó genetikai betegségek

Fő alkalmazási területek:

- szopási probléma

- tartási rendellenességek (ferde fejtartás, lábtartási eltérés)

- ortopédiai eltérések (csípőprobléma, dongaláb)

- nehezen induló mozgásfejlődés (fordulás, kúszás, mászás, felállás)

- mozgáseltérést okozó genetikai betegségek

8. Zeneterápia

Az okokat feltárva, a zeneterápiával elősegítjük és megteremtjük azt a közeget, ahol a non-verbális és verbális kommunikáció, figyelem, szociális készségek fejlesztése elindul és megvalósul. Fontos, hogy a problémától függetlenül képessé tegyük a gyermeket arra, hogy kifejezhesse önmagát, kapcsolatba tudjon kerülni másokkal, és megértsen ő is másokat. A zenével az érzelmeket, történéseket – akár konfliktusokat direkt, beszédbeli kötöttségek nélkül lehet közölni, így válik a kommunikáció eszközévé. A terápiás összefüggésben ez lehetőséget ad arra, hogy egy beszéd előtti, illetve nélküli játéktérben tudjunk elkezdeni dolgozni. A kommunikáció a kommunikációs partner aktív részvétele illetve részvételi szándéka nélkül is megvalósulhat, pl. súlyosan sérülteknél: mozdulataiknak, mimikájuknak, testtartásainak zenei tükrözésével, követésével is. A zene különböző jelentések hordozója lehet. Érzelmi tartalmak és üzenetek továbbítására alkalmas, tud atmoszférákat létrehozni és érzéseket aktualizálni. Mindez konfliktushelyzetek megmunkálásának a kiindulópontja és gyógyító folyamatok kezdete lehet (gátakat oldhat fel, szorongást csökkenthet).

A hangszerek és hangok szimbolizmusa alkalmassá teszik a zenét a kommunikáció fejlesztésére, és a preverbális kommunikáció után beindulhat a beszéd.

További terápiás célok:

- az együttes élmény

- szubjektív élmények összehangolása, majd ezekből történő kicsi félrehangolások, melyek később „bírhatóak”

- testi kontaktus elfogadása

- hangkészlet bővítése

- agresszivitás csökkentése

9. Kutyaterápia

Egy állat, pl. egy kutya, minden esetben valamilyen hatással van az emberre. Legtöbb esetben pozitív érzéseket vált ki. Az érintése, simogatása, a vele való együtt dolgozás, együttlét élménye megemeli az oxitocin szintet. Ez történik egy terápiás helyzetben is, jobb közérzetet biztosít. A beszéd indítása is sokkal könnyebb egy állat jelenlétében. Míg esetleg egy megkésett beszédfejlődésű kommunikációs késztetése egy felnőtt felé kisebb, addig a kutya szinte kiköveteli, hogy valami kontakt legyen közte és a gyerek között. A kutyával fel kellett venni a szemkontaktust, egyértelmű utasításokat kellett adni neki.

Minden egyes feladat, játék, kontakt a kutyával különböző készségekre is pozitívan hat, hiszen egy simogatás, jutifalat odaadás, trükk (feladat) kérése különböző kognitív készségeket mozgat meg.

10. Szenzoros torna

11. Etetés terápia

Az evésproblémáknak különböző szintjei vannak, a kiváltó okokat nem mindig lehet megszüntetni, de a fizikai vagy pszichés segítségnyújtással a gyermek és család életminőségében számottevő javulás érhető el. Az evési nehézségek tipikus megjelenési formái:

az étel részleges vagy teljes elutasítása,
nehezített nyelés, rágás,
öklendezés, hányás, köhögés étkezés során,
az állagok közötti váltás nehézséget okoz,
az önállóság megkésve jelenik meg étkezési helyzetben,
túl hosszú étkezési helyzetek,
viselkedési problémák étkezési helyzetben,
válogatósság.

A terápia megkezdése előtt szükség van a gyermek komplex képességeinek feltérképezésére, evési helyzet megfigyelésére és otthoni étkezési helyzetek elemzésére melyeket videófelvételek alapján végzünk. Ezt követően az adott gyermek egyénre szabott terápiában részesül, ahol a pozitív mintaadás, a szülővel való szoros együttműködés központi szerepet kap.

12. Gyógymasszázs

Gyógymasszázs során manuális technikákkal segíti a masszőr az izmok ellazítását, a fájdalmak csökkentését,és a testi-lelki közérzet javítását. Munkája során hozzájárul a stressz oldásához, a mozgásszervi panaszok enyhítéséhez. Cél a vendégek egészségének támogatása, és a harmónikus közérzet megteremtése.

13. TSMT

A TSMT a szenzoros integrációs terápiák csoportjába tartozó regressziós szemléletű komplex mozgásfejlesztő eljárás. A torna a nagy és finommozgások fejlesztésével érleli az idegrendszert.A módszer alkalmazását minden esetben neuroszenzomotoros vizsgálat előzi meg. A terápia ajánlott az eltérő idegrendszeri fejlődést mutató gyermekek esetében (pl.: figyelmi problémák, hiperaktivitás, tanulási nehézségek, megkésett mozgás- és/vagy beszédfejlődés beszéd, autizmus)

14. Laktációs tanácsadás

Mivel foglalkozik egy laktációs szaktanácsadó?

A laktációs szaktanácsadó figyelmesen meghallgatja az édesanyát, és átfogó képet igyekszik kialakítani a baba, valamint a család helyzetéről. Megfigyeli az anya és a baba interakcióját, majd az édesanyával együttműködve, az egyéni célokat, igényeket és lehetőségeket figyelembe véve alakít ki egy személyre szabott támogatási stratégiát. Munkáját mindvégig az empátia és a feltétel nélküli elfogadás jellemzi.

Milyen esetekben kérhet segítséget?

Fájdalmas szoptatás
Sebes mellbimbó, mellgyulladás
Nincs elegendő tej, vagy a baba nem tud hatékonyan szopni
Elégtelen súlygyarapodás
Cumizavar, szopási sztrájk áll fenn
Elválasztás
Hozzátáplálással kapcsolatos kérdések
Várandósság alatti felkészítés a szoptatásra
Mivel foglalkozik egy laktációs szaktanácsadó?
A laktációs szaktanácsadó figyelmesen meghallgatja az édesanyát, és átfogó képet igyekszik kialakítani a baba, valamint a család helyzetéről. Megfigyeli az anya és a baba interakcióját, majd az édesanyával együttműködve, az egyéni célokat, igényeket és lehetőségeket figyelembe véve alakít ki egy személyre szabott támogatási stratégiát. Munkáját mindvégig az empátia és a feltétel nélküli elfogadás jellemzi.
Milyen esetekben kérhet segítséget?
Fájdalmas szoptatás
Sebes mellbimbó, mellgyulladás
Nincs elegendő tej, vagy a baba nem tud hatékonyan szopni
Elégtelen súlygyarapodás
Cumizavar, szopási sztrájk áll fenn
Elválasztás
Hozzátáplálással kapcsolatos kérdések
Várandósság alatti felkészítés a szoptatásra

15. Iskola előkészítő foglalkozás

Egyéni iskola- előkészítő:

5- 6 éves nagycsoportos óvodásoknak biztosít felkészítést. Segítséget nyújt az esetleges lemaradások, hiányosságok feltérképezésében, hogy az iskolai évek ne a szorongásokról szóljanak.

Főbb célterületei:

- finommotorika és grafomotorika (A helyes ceruzafogás és vonalvezetés szabályozása.)

- figyelem és koncentráció (A feladattudat kialakítása és a hosszabb ideig tartó figyelem fejlesztése.)

- kognitív képességek (logikus gondolkodás, formafelismerés, mennyiségfogalom, sorrendiség)

- szociális készségek (szabálykövetés, együttműködés, kudarctűrés)

- nyelvi készségek (beszédértés, mondatalkotás, szókincsbővítés).