top of page

Korai fejlesztés

Állapotfelmérés

 

Eljárásrendünk:

  • A szülők jelentkezését telefonon vagy személyesen vagy  e-mailben várjuk. Jelentkezéskor egy rövid adatfelvétel során tájékozódunk a család problémájáról. Ennek alapján kijelöljük a szakembert, aki a gyermek állapotfelmérését végzi.

  • Erről a szülőt telefonon és emailen értesítjük, csakúgy, mint a vizsgálat időpontjáról. A szülők a megbeszélt időpontra érkeznek, várakozási idő nincsen.

  • A felmérés során történik meg a gyermek orvosi és egyéb vizsgálati eredmények áttekintése, megbeszélése, a személyes panasz-, és anamnézis felvétel, végül pedig a gyermek állapotfelmérése spontán és irányított játékhelyzetben.

  • Ezt követően a szakemberek a felmérés eredményei alapján megfogalmazzák a véleményüket, valamint további javaslataikat (esetleges további vizsgálatok, fejlesztési, terápiás lehetőségek), azokról személyesen tájékoztatják a szülőket illetve írásos vélemény formájában juttatják el részükre az eredményeket.

  • Lehetőség van intézményünkben a későbbiekben az állapotfelmérés megismétlésére, melynek célja a gyermek fejlődésének nyomon követése, a fejlesztési, illetve a terápiás célok szükség szerinti újragondolása.

Kapcsolattartó:

Légrádiné Kompolti Éva, +36-70-636-037

e-mail:csigahazkoraifejleszto@gmail.com

 A korai fejlesztés célcsoportja

 

A korai fejlesztés és intervenció célcsoportjába 0-6 éves korú, eltérő fejlődésű, fogyatékkal élő, illetve fejlődés szempontjából veszélyeztetett csecsemők, kisgyermekek és családjaik tartoznak.


 

A korai fejlesztés időkerete:


 

A korai fejlesztés és gondozás keretében a gyermek állapotának, szükségleteinek, valamint a család terhelhetőségének függvényében a fejlesztési feladatok végrehajtásának időkerete:

 0-3 éves kor között: legalább heti egy, legfeljebb heti négy óra,

 3-5 éves kor között legalább heti kettő, legfeljebb heti öt óra,

 5-6 éves kor között legalább heti öt óra.

Megvalósulhat egyéni foglalkozás vagy legfeljebb hat gyermekből álló csoportos

foglalkozás keretében. A heti időkeretet a szakértői bizottság állapítja meg, és a fejlesztő szakember(ek) javaslata által, a bizottság beleegyezésével módosítható, ha szükséges.

 

A korai fejlesztésre és gondozásba bekerülés feltételei

 

A korai fejlesztés és gondozás megkezdésére a Szakértői Bizottság tesz javaslatot. A Szakértői Bizottság  a 3 évnél fiatalabb gyermek szakértői véleményét a gyermek külön vizsgálata nélkül, jogszabályban meghatározott szakorvos által felállított diagnosztikai vélemény és terápiás javaslat alapján is elkészítheti. Ez kifejezetten fontos, hiszen ebben a korosztályban „minden perc számít”, a volt koraszülöttek, valamint veszélyeztetett csecsemők, kisdedek megfelelő fejlesztése esetében nem lehet helye időveszteségnek.

 Ez a 3. életév betöltése után ez kiegészül azzal, hogy egy gyermek akkor jogosult

korai fejlesztésre, ha a szakértői bizottság döntése alapján nem kapcsolódhat be az óvodai nevelésbe. Bölcsődébe lehet járni a korai fejlesztés mellett.

A korai fejlesztés menete

 

Munkánkat állapotfelméréssel kezdjük.

Korai fejlesztésre intézményünkbe orvosi diagnózis, kivizsgálás, szakorvosi vizsgálatok, szakértői vélemény birtokában kerülnek a gyermekek.

Állapotfelmérésünk részei:

- anamnézis felvétele

- Gyógytornász, illetve konduktor által végzett részletes mozgásvizsgálat,

- Gyógypedagógiai vizsgálat

- Pszichológiai, logopédiai vizsgálat, amennyiben az előzmények és a vizsgálatok alapján felmerül a szükségességük.

A szakembereink vizsgálati eredményeiket közösen összegzik, kialakítanak egy fejlődési diagnózist, részletes, írásos véleményt készítenek a gyermek állapotáról, javaslatot tesznek a fejlesztési módszerekre.

Igen fontosnak tartjuk a szülőkkel való nyílt, világos kommunikációt, ezért a javaslatot

szóban, nyugodt körülmények között ismertetjük lehetőleg mindkét szülővel. A korai

fejlesztés igazi csapatmunka, ahol a szülőkre gyakran nagyon sok munka hárul, fel kell őket készíteni az otthoni teendőkre.

A szülőkkel ismertetjük a felmérésünk eredményeit, közösen rövid és hosszú távú célokat fogalmazunk meg. A szülőket egyenrangú partnerekként kezeljük a gyermekük további sorsát érintő kérdésekben, szem előtt tartjuk azt, hogy a lehető legtöbb információt biztosítsuk számukra.

Fejlesztő módszerek

 

1. Gyógytorna

 

Katona-féle neuroterápia, aktív gyógytorna, Bobath, végzett gyógytorna neurohydroterápia, gyógymasszázs technikák,szenzomotoros integrációs terápia

Cél: izomerő, állóképesség, aktivitás növelése, megfelelő mozgásminták kialakítása

Történhet egyéni és csoportos formában

2. Konduktív nevelés

A pedagógiai és mozgásterápia összegzése, a mentális képességek kiaknázásával, aktív tanulással éri el a megfelelő funkciót, a megfelelő mozgásfejlődést

Történhet egyéni és csoportos formában


 

3. Gyógypedagógiai fejlesztés

Kihasználva a gyermek erősségeit segíti a megkésett területeken való fejlődést különböző gyógypedagógiai módszerekkel

Történhet egyéni és csoportos formában

 

4. Autizmus specifikus gyógypedagógia

 

5.Pszichoterápia

Egyéni, családterápia, csoportos foglalkozások keretében a problémának megfelelően

 

6. Logopédia

Beszédindítás megkésett beszédfejlődés esetén, logopédiai fejlesztés akadályozott

beszédfejlődésű vagy beszédhibás gyermekek esetén

 

7. Vojta terápia

 

8. Dévény-féle speciális manuális kezelés

 

9. Zeneterápia

 

10. Kutyaterápia

 

11. Szenzoros torna

 

12. Etetés terápia

 

13. Gyógymasszázs


bottom of page